Az első minősített Ytong

„A harmincas évek mondern építészete inspirálta ezt a Buda hegyei között megbúvó kortárs lakóházat avantgárd formavilágot hordozó enteriőrrel”

Egy többgyermekes család, pontos elképzelésekkel, határozott igényekkel az új otthonukról: ez volt a kiindulási alap. Egy fokozottan energiatakarékos ház ötletével keresték meg Szekér László építészt, és bár eleinte nem akartak minősített passzívházat, László végül meggyőzte őket annak előnyeiről. A minősítési folyamat a tervezés és kivitelezés teljes időtartamára szólt, és költsége nem volt jelentős a ház építési költségeihez képest, így az építtetőnek nem volt kifogása ellene. A megbízó gyakran távolból követte az építkezést, teljes tervezői és kivitelezői szolgáltatást kért, a teljesítéseket nagyon precízen ellenőrizte, és ebbe a koncepcióba beleillett a passzívházminősítés, ami egyúttal minőségbiztosítást is jelent. A tervezés során, valamint a PHPP-számításban megadott anyagminőségeket kötelező beépíteni, műbizonylatokkal, csomóponti rajzokkal és fotókkal dokumentálni. Ez pedig hazai viszonylatban kimagasló minőségellenőrzést jelent.

Az építtetőknek konkrét ötleteik voltak arról, hogy milyen épületet szeretnének: padlófűtést akartak, végül a praktikum miatt mennyezetfűtés készült. Az energiaellátást illetően a földgázra, mint elérhető árú, jól szabályozható, bevált megoldásra esett a választás ” – meséli Szekér László. „A fűtés és a melegvíztermelés alapja egy kondenzációs gázkazán, amely egy 500 literes puffertartályra dolgozik – ezt napos időben a napkollektorok is ellátják hőenergiával. A napkollektoroknak ezen túlmenően másik funkciót is talált az építész, hiszen nyáron ezek árnyékolják a nagy déli üvegfelületeket.

A modern és otthonos házra a passzívház követelményrendszere mellett hatott a hely szelleme, a „genius loci” is. A környéken több korai modern lakóház is áll, például Molnár Farkas híres Lejtő utcai háza 1932-ből. A modern, nagy ablakos és teraszos, tetőteraszos, lapos tetős házforma egyfelől jól házasítható a passzívház szabályaival, másfelől az építtetők elképzelésével is találkozott, hiszen nem hagyományos, magas tetős házban gondolkodtak.A harmincas években Molnár Farkas, Moholy-Nagy László, az Olgyay-testvérek és mások által képviselt irányzat már foglalkozott a Nap, a fény, az árnyékolás, a környezet, az egészséges életmód, a levegőminőség kérdéseivel. A korszerű építészeti törekvések sajnos egy időre megszakadtak: az évtized gazdasági válsága, a háború, a ’45 utáni szocreál irányzatok megakasztották a kutatásokat. Az úttörő törekvésekre méltán lehetünk büszkék, az irány ma is jövőbe mutató és továbbgondolható.”

(Nyirő Norbert - amiotthonunk magazin 2014. április)

Budapesten a második, Budán pedig az első minősített passzív házként épült meg ez a várhatóan két generációs családi ház. Budapest elit kerületében a környezetébe belesimuló, nem feltűnő passzív ház az első hazai Multipor hőszigetelő rendszerrel ellátott épület. A háromszintes 350 m2-es ház várható éves fűtési költsége 53.000 Ft.

A környezetbarát tulajdonság, az energiahatékonyság és az egy építési rendszerből való megvalósíthatóság igényét együttesen a Xella rendszer elemeivel tudták teljesíteni.

A passzív ház minősítés megszerzéséhez olyan falszerkezetetet kellett választani, ami a minősítés szigorú kritériumainak megfelel.

Az YtongLambda NF GT 600x200x375 és Multipor600x390x240 réteges falszerkezet alkalmazása U=0,11 W/m2K értéket eredményezett, mely túl is teljesítette a meghatározott követelmény szintet