Multipor ásványi hőszigetelő lap

A rossz hőszigetelő képességű homlokzati falak belső oldala télen fűtés mellett is hideg. Ez kellemetlen hőérzethez és magas fűtésszámlához vezet. Az is előfordulhat, hogy az ilyen lakások falsarkaiban megjelenik a penész. A problémát szinte kizárólag a belső tér hőmérsékletének növelésével lehet ellensúlyozni, ami viszont további fűtésköltséggel jár.

Ahol a homlokzati fal külső oldali hőszigetelése valamilyen oknál fogva nem megoldható

- pl: védett homlokzatok, beépítési korlátok, vagy társasházak esetében a lakóközösség együttes szándékának hiánya - ott a lakások hőszigetelésének javítására a Multipor belső oldali ásványi hőszigetelés nyújt egyedi megoldást.

A Multipor hőszigetelő lapok alacsony páradiffúziós ellenállása és kapilláris szerkezete biztosítja, hogy a belső oldali hőszigetelés párazáró réteg készítése nélkül is, páratechnikailag megfelelő szerkezetként kerüljön kialakításra. Az új belső oldali hőszigetelés eredményeképpen jelentős mértékben csökken a fal hővesztesége, magasabb lesz a felületi hőmérséklete, ez kiváló lakóklímát biztosít és egyben fűtésszámla megtakarítást eredményez.

A Multipor belső oldali hőszigetelő rendszer alkalmazása esetén is alapvető, hogy a homlokzati falazatnak száraznak, felázástól mentesnek, kell lennie. Az esetlegesen javított beltéri vakolatnak ki kell száradnia a kivitelezés előtt.

A hőszigetelő rendszer egyik lényeges tulajdonsága, hogy könnyen elvégezhető, a kivitelezés során csupán néhány előírást kell betartani, amelyek az alábbiak:

A hőszigetelő lapokat teljes felületen kell a falazathoz ragasztani (nem a „megszokott” pont-perem módszerrel), hogy a hőszigetelő lap és a falszerkezet között un. „bezárt légrések” ne alakuljanak ki, ahol a pára összegyűlhet és a hideg falfelületen lecsapódhat.

A felületképzést hasonlóan kell elvégezni, mint a hőszigetelő rendszereknél általában (ragasztó tapaszréteg üvegszövet háló erősítéssel), de csak a rendszerragasztó használható. Más ragasztótapaszok alkalmazása párazárást eredményezhet, vagy magas kezdeti zsugorodásuk repedésekhez vezethetnek.

A végső felületképzés csak kiváló páraáteresztő festékekkel és glett anyagokkal (meszes) történhet, hogy a visszaszáradás alatt a pára „útja” biztosítva legyen. A gipszes glett anyagok nem javasoltak, mert a kipárolgó nedvesség hatására az repedezhet, felválhat.

A belső oldali hőszigeteléssel ellátott falazatok télen „hidegebbé válnak” mint korábbi állapotukban voltak, ugyanis a felfűtött belső tér levegője a hőszigetelés miatt nem tud hőt átadni a falazatnak. Emiatt a falazat nagyobb mértékben hűti a hozzá csatlakozó szerkezeteket is (falak, födém) ez a hatás pedig azt eredményezi, hogy a sarokpontok is hidegebbé válnak. Ez veszélyes lehet, mert ha pl. ha a mennyezeti sarokpont korábban 15C°–os volt, a hőszigetelés után az akár 11C°–ra is lehűlhet, ahol a pára már lecsapódik és penészedés jelenhet meg. Ennek kiküszöbölésére a hőszigetelést javasolt „egy lap” (kb. 50cm) szélességben „befordítani” a hőszigetelt falazatba csatlakozó szerkezetekre, ezzel a sarokpontot a beltér felé eltolva, ahol a csatlakozó szerkezet hőmérséklete már magasabb.

A belső oldali hőszigetelés készítésének költsége magánépíttetői szektorban az esetek többségében ugyan nem túlzottan magas, ugyanis esetükben a beruházás mértéke általában korlátozódik egy-két (a leghidegebb szobák) fal hőszigetelésére, műemlék jellegű épületeknél, illetve komplett energetikai felújítás esetén azonban jelentős volument képviselhet.

Mindkét esetre igaz, hogy a befektetett tőke akkor került jó helyre, ha cserébe műszakilag a legjobb megoldás készült el és hosszútávon a felhasználó javára válik.