EGÉSZSÉG │ Az elmúlt évtizedekben az energiatakarékosságnak, a környezettudatosságnak és a fenntartható fejlődésre való törekvésnek köszönhetően az épített környezetünk megalkotásához felhasznált anyagok összetétele és a technológiák száma jelentősen megnőtt. Mindemellett napjainkban, a felgyorsult életritmusunk mellett, egyre több szó esik az egészséges életmód, a természetes lakókörnyezet fontosságáról. Érdekes és elgondolkodtató feladat azt megvizsgálni, hogy a komfortérzetünket és az egészségünket milyen módon és mértékben képesek befolyásolni a „modern” embert körülvevő belső terek anyagai.

A városi ember életének átlagosan 90%-át beltérben tölti. Éppen ezért nagyon érdekes megvizsgálni azt, hogy a lakótereinket, illetve munkakörnyezetünket határoló épületszerkezetek anyagai tudják-e befolyásolni azokat a szempontokat, amelyek az egészségünkre is hatással lehetnek.

A VIVA kutatópark
2015-ben a Baumit Kft. osztrák anyacége kezdte el vizsgálni a természetes lakóklíma feltételeit, és egy év alatt Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű kutatóparkját építették fel a cég wopfingi központjában. A kutatóparkban a fő cél, hogy pontosan mérjék és értékeljék az Európában szokásos, különböző falszerkezet-típusokra kifejlesztett Baumit termékrendszerek hatásait az optimális lakóklíma feltételeinek meghatározása érdekében, támogatva a további termékfejlesztéseket. 10 darab, alaprajzában, tájolásában és elrendezésében megegyező mintaépületet építettek fel, melyek csak a határolószerkezetek rétegrendjében térnek el egymástól. A homlokzatok nagy része hőszigetelést kapott. A beltéri falakra különböző vakolat került fel. A 12 négyzetméter alapterületű mintaházakban az energiafelhasználás, a belső hőmérséklet és a páratartalom mellett folyamatosan mérik a levegő ionkoncentrációját, az illatokat, szagokat, a zajterhelést, a por- és pollentartalmat. Emellett a határolószerkezetek nedvesség- és párafelvételét is.

A projekt első három évében több, mint 5 millió mérési adatot rögzítettek. Az eredmények elemzését a Baumittól független, külső intézetek (Építésbiológiai és Ökológiai Intézet, Egészségügyi és Táplálkozástudományi Intézet, a Bécsi Orvosi Egyetem és az Alkalmazott Tudományok Egyeteme, Burgenland) végzik azóta is folyamatosan.

A külső falszerkezet hőszigetelése

A vizsgálati eredmények egyértelműen alátámasztották a külső falszerkezet hőszigetelések melletti – már jól ismert – érveket. A hőszigetelő rendszerek a kisebb energiafelhasználás mellett hozzájárulnak a kellemesebb beltéri klímához, hiszen a határoló falak belső oldali hőmérsékletét a beltéri léghőmérséklet közelében tartják, a beltéri páratartalom hirtelen változásait pedig csillapítják. A hőszigetelés által megszüntethető a penész- és algaképződés veszélye a fal felületén. Emellett védik az épületszerkezetet, hiszen a falakat télen melegen, nyáron hűvösen tartják – ezzel azok hőmozgását jelentősen csökkentik. Ezért megéri a homlokzatra hőszigetelő rendszert alkalmazni.

A hőtároló anyagok tömege – és ennek további előnyei

Az eredményeket értékelő szakemberek felhívják a figyelmet a teherhordó szerkezetek tömegükből adódó hőtároló képességének kihasználására. A masszív, nagy tömegű falak és födémek – amennyiben a külső oldalról hőszigetelést kapnak – jelentős hőtároló képességgel rendelkez(het)nek. Az ilyen térelhatárolású helységek felfűtése ugyan hosszabb ideig tart, de ezután jelentős mennyiségű hőt képesek tárolni, ezért tartós használat esetén a fűtésük inkább temperáló jellegű. Ezen szerkezetek további előnye, hogy akusztikai szempontból nagyfokú védelmet jelentenek a zajterhelések egyik fajtája, a léghangok ellen. További előny, hogy a nagy tömegű, masszív (és általában hagyományos) építőanyagok károsanyag-kibocsátása (pl. VOC) elenyésző, vagy egyáltalán nincsen.

Belső falszerkezet fontossága
A belső tereket határoló szerkezetek közül kiemelt jelentősége van a belső falfelület anyagának, hiszen ezekkel a legközvetlenebb a kapcsolatunk. Ugyanakkor nemcsak a vizsgálatok, hanem az általános tapasztalat is azt mutatja, hogy a korszerű építőanyagok és a fokozott hőtechnikai elvárások teljesen új kihívás elé állítják a tervezőket a beltéri páraképződéssel kapcsolatban. Hiszen ma már korszerű, légtömör és hőszigetelt nyílászárókat felhasználva aligha beszélhetünk a filtráció-légmozgás (huzat) jelenségéről, ami régebben ezeket a problémákat – egyéb gondok felvetése mellett – de mégis kezelte.

A vizsgálati eredmények egyértelműen igazolták, hogy a beltéri meszes vakolatok (Baumit Klíma termékcsalád) a hagyományos mész-cement- és gipszes kötőanyagú vakolatokhoz képest jóval több párát tudnak raktározni magas páratartalom esetén. A tárolt páramennyiséget száraz beltéri klíma esetén pedig újra a belső térbe juttatják, ezzel hozzájárulhatnak a relatív páratartalom egészséges határok (40%-60%) közt tartásához. Az ideális hatást a 15 mm vastag beltéri meszes vakolatok biztosítják.

A kutatás első fázisának eredményei alapján három fő ajánlás máris körvonalazódik: a külső oldalfal hőszigetelésének szükségessége, az akusztikailag is hasznos hőtároló tömegek növelése és a beltéri meszes vakolatok páraszabályozó hatásuk miatti alkalmazása. A kutatás alapján ezen feltételek megléte egyértelműen hozzájárul az egészséges lakóklíma kialakításához és fenntartásához.

Forrás: Baumit

 
 
 
 
 

További cikkek a témában