A homlokzat szigetelése jellemzően a legutolsó lépések közé tartozik. Mindenki, aki építkezésbe fogott, hallott már valamit a hőszigetelés jelentőségéről, kiviteli módjairól. Könnyű elfelejteni, hogy a hőszigeteléssel javítható az épület energiahatékonysága, amely kellemesebb lakóklímát és alacsonyabb rezsiköltségeket eredményez. Az építtetők, vagy a szűkös erőforrásból építők csak kötelező költséges elemként tekintenek rá, pedig ez egy hosszú távú befektetés. De milyen anyagot válasszon ehhez és miért pont azt? Mire érdemes figyelni a hőszigetelés kiválasztásánál?
A hőszigetelés és a globális felmelegedés
A klímaváltozás már a nyakunkon van. Naponta hallhatunk megdöbbentő, klímával, szélsőséges időjárással összefüggő híreket. Megtapasztalhattuk a meglehetősen hűvös tavaszt és nyárelőt, majd ezt követően az eddigi legforróbb nyarat. Azért, hogy otthonunkba hazatérve klímával, de ha lehet, akkor inkább nélküle élvezhessük az otthon komfortját, optimális melegét, vagy hűvösét, jó minőségű hőszigetelésre van szükségünk. Ezáltal még az energia költségeink is 25-50%-kal csökkennek. Bár egy ilyen beruházás relatíve középhosszú (4-9 év) megtérüléssel bír, megfelelő minőség esetén értékálló, a megtérülési időn jóval túl is még sokáig hizlalja a malacperselyt.
Egy lakóingatlan vagy iroda értékesítésénél is már kötelező az energetikai besorolás, ami jelentősen befolyásolja annak vételi árát. A lakáspiacon a kedvezőbb energetikai besorolású lakások 10-15%-kal többet érnek. Új lakások építésénél az az ingatlan, ami nem éri el a nullás (BB) minősítést, nem kaphat használatbavételi engedélyt. Nem utolsó sorban a természeti és az épített környezet terhelése is jelentősen csökkenthető egy ilyen fejlesztéssel.
A hőszigetelés típusai
Alapvetően megkülönböztethetünk épületszerkezetbe helyezett hőszigetelést és utólagosan a falra erősített hőszigetelést. Az első módon biztosított hőszigeteléssel most nem foglalkozunk, mert ma már csak a szabványban rögzített minimális hőszigetelést biztosító, modern falazó anyaggal szabad épületeket tervezni és kivitelezni, azok pedig rendelkeznek belsejükbe épített szigetelőanyaggal.
A fentitől eltérő hőszigetelésnek két változata van. A leggyakoribb a falak külső felszínére felhelyezett, illetve a jóval ritkábban alkalmazott, rosszabb hatásfokú, a falszerkezetre kedvezőtlenül ható, lakások falainak belső felszínére felszerelt hőszigetelés. Ez utóbbi egyik hátránya, hogy nagymértékben csökkenti a falak hő tehetetlenségét. Vagyis a falszerkezet csak lassabban és korlátozottabban képesek a szoba hőmérsékletét felvenni és tárolni, majd a fűtés leállása esetén azt a szoba felé vissza sugározni. Előfordulhat, hogy a falban lecsapódó pára megfagy és károsítja annak szilárdságát. Bár vannak olyan szigetelő anyagok, amelyeket speciálisan a belső falfelületek szigetelésére fejlesztettek ki, de ezeknél is ki kell alakítani egy szellőző járatot a páralecsapódás megakadályozására. Ráadásul ezek ára többszöröse lehet a külső hőszigetelésnek, rosszabb hatékonyság mellett.
Hőszigetelő anyagok
A leggyakrabban alkalmazott szigetelési mód ezért a kerítő-, vagy külső falak felszínének szigetelése, amelyet passzívházaknál is alkalmaznak. Az erre a célra felhasznált anyagok lehetnek természetes eredetűek, mint az ásványgyapot, illetve szintetikusak, mint a polisztirol (EPS), poliuretán (PUR), (PIR), (IPN) keményhab. Polisztirol és poliuretán habok közt alapvető különbség a páraáteresztő, illetve párazáró képesség. A PUR és a PIR, IPN keményhabok közt a fő különbség a tűzállóságban van az utóbbi kettő javára, mivel a PUR tűzveszélyesnek tekintendő. Utólagos hőszigetelésre az EPS keményhabból választható olcsóbb, alapképességű, vagy hatékonyság fokozása érdekében grafitporral kevert, drágább típus is, amely 15-20%-kal jobb hatásfokot biztosít. Itt meg kell jegyezni, hogy az EPS szigetelők hangszigetelésre nem alkalmasak. Nem zárt cellásak, ezért óvni kell a nedvességtől a felhelyezett EPS táblákat.
Létezik ugyan zárt cellás nedvességálló EPS tábla is, de áruk miatt inkább csak speciálisan nedves helyeken használják azokat. A kőzetgyapot, mely drágább az EPS-hez képest, természetes, nem zsugorodik, hangszigetelő, abszolút éghetetlen, ami viszont az EPS-ről nem mondható el és teljesen páraáteresztő. (Hagyja lélegezni a falszerkezetet.) Vályogházak esetében csak kőzetgyapot alkalmazható, ahol a fal lélegzésének biztosítása létfontosságú. Az EPS és PUR környezetbe jutása műanyagszennyezést jelent, állatok szervezetébe jutva emésztési zavarokat okozhat, égése során mérgező rákkeltő anyagok szabadulnak fel.
A legújabb most elterjedőben lévő hőszigetelő anyagról, a fenolgyanta habról még nem esett szó, pedig a grafitos EPS-hez képest 40%-kal jobb a hőszigetelő képessége. Hátránya, a grafitos árának többszörösébe kerül, így csak olyan helyeken alkalmazzák, ahol kis keresztmetszet mellett fontos a hatékony hőszigetelés.
A megfelelő szigetelés kiválasztásával és felhelyezésével egy hosszú távú befektetésbe vág bele, ami már rövidtávon is kifejti kedvező hatását. Érdeklődjön kollégáinknál hőszigetelő rendszereinkről!