2023-04-13 | Gyere és nézd meg a hét második adag iparági híreit!
Profitline.hu
Itt a friss márciusi infláció: 25,2% – Örüljünk, hogy csökken, vagy szomorkodjunk, hogy magas?!
2023. 04. 12. 11:40
Minimálisan lassult csak a fő inflációs mutató, a maginfláció viszont gyorsult. Az idén 18-18,5 százalékos lehet az éves átlagos infláció a mostani kilátások szerint. Monetáris lazításra pedig leghamarabb májusban vagy júniusban kerülhet sor, de ez nagyban függ az áprilisi inflációs adattól, a forint árfolyamának alakulásától és a nemzetközi befektetői környezettől is.
A teljes cikkért kattints ide!
—————————————-
Napi.hu
Milliókkal olcsóbban vehetünk lakást
Fogarasi Kitti, 2023. április 11. kedd, 12:06
Felesleges olyan áresésre várni, amilyen a 2008-as gazdasági világválság idején volt, de így is milliókat alkudhatnak az ingatlanvásárlók. Vajon az infláció hatására meglódult kamatok mellett is megéri lakást venni? Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint akár milliós nagyságrendű árcsökkenésre is számíthatunk: Ha veszünk egy 50 millió forint értékű ingatlant, akkor az másfél millió forinttal lett olcsóbb. Ez még nem az az árszint, ami tömegeket mozgat meg a piacon, de már kétségtelenül a változás szele. − hozzátette, hogy a fővárosi panelek esetében nagyjából kétmillió forinttal lett alacsonyabb a kínálati ár, a felkapott városrészeket és a luxuslakásokat leszámítva, amik ötmillió forint négyzetméter áron is hamar elkelnek.
A teljes cikkért kattints ide!
—————————————-
Index.hu
Megnéztük, kell-e félniük a kormánytól a külföldi cégeknek
2023.04.07. 17:24
Nagy sajtóvisszhangot kavart a német Der Spiegel cikke, amelyben azt állították: a magyar kormány ki szeretné szorítani a német tőkét a magyar építőanyag-iparból, és ennek érdekében a jogi keretet is így módosítanák. Szakértővel jártunk utána, mi lehet a Lázár János által jelenleg társadalmi vita alatt álló tervezet célja, és hogy az valóban a külföldi hátterű cégek kiszorítását célozhatja-e.
Lázár minisztériuma még 2023 elején mutatott be egy törvénytervezetet, amelynek célja az építőipar megreformálása, illetve modernizálása, ugyanakkor a HVG szerint a tervezet megágyazhat a külföldi cégek felvásárlásának is – a törvény koncepciója néven elérhető a kormány oldalán, jelenleg még csak egy társadalmi vitára bocsátott tervezet – tehát még csak nem is egy, az Országgyűlés bizottságai elé bocsátott javaslat –, nem tartalmazza a különböző érdekvédelmi és szakmai szervezetek szempontjait. A tervezet tartalmaz egy Építésgazdasági intézkedések címre keresztelt fejezetet, amelyben olyan célok mellett, mint az import és export nyomon követése, az energiahatékonyság ösztönzése vagy a magyar alapanyagok védelme tartalmaz egy úgynevezett Építésgazdasági intézkedésre okot adó állapot bevezetése pontot.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Indexnek akkor úgy fogalmazott a rendeletben bevezetett kvázi extraprofitadó kapcsán, hogy lehet az áremeléssel szemben elrettentő hatása, ugyanakkor hozzátette: állóháborút látok a kérdésben a kormányzat, illetve a monopolhelyzetben lévő, döntő többségben külföldi tulajdonban lévő óriáscégek között. Koji emiatt az új adóról szóló rendelet újragondolását tartaná indokoltnak, de az Mfornak ugyanezt mondta a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ), valamint a Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség (MATÉSZ) is.
A Der Spiegel cikkében megjelent állítások kapcsán az Index ismét megkereste Koji Lászlót. Az ÉVOSZ elnöke arra a kérdésünkre, hogy szerinte helytálló lehet-e az állítás, miszerint a magyar kormány a szektorból szeretné kiszorítani a külföldi, elsősorban német szereplőket, úgy válaszolt, hogy a szakmának nem tenne jót „egy ilyen kiszorítósdi”.
KOJI SZERINT A LEGFONTOSABB FELADAT A MAGYARORSZÁGON ELŐÁLLÍTOTT ÉPÍTŐIPARI TERMÉKEK PIACI RÉSZESEDÉSÉNEK NÖVEKEDÉSE.
Mint mondta, a szektor egyik legnagyobb problémája, hogy importra szorul: a Magyarországon értékesített építőipari anyagok igen magas aránya, 48 százaléka származik külföldről, ezért szerinte törekedni kell a Magyarországon terméket gyártók részarányának növekedésére – tulajdonformától függetlenül.
(…) „Azzal a szövetség nem tud mit kezdeni, hogy a magyar kormány úgy gondolja, hogy ebben a versenyben a magyar tulajdonú cégeket szeretné erősíteni technológiai vagy beruházási támogatással. Azonban szerencsére nem az a helyzet, hogy nekik egymás rovására kellene szűkülniük a magyar piacon, a helyzet az, hogy az importot kéne minél gyorsabban kiváltanunk” – fogalmazott Koji.
Szerinte az importarány csökkentésére két lehetőség van: egyrészt a külföldi hátterű cégek jóval tőkeerősebbek a magyaroknál, így a külföldi befektetőket lehet motiválni, hogy még többet ruházzanak be a magyar piacon; másrészt a magyar tulajdonú vállalkozásokat akár kormányzati támogatásokkal is lehetne segíteni.
Az április 6-i Kormányinfó után az ügyről az Index megkérdezte Gulyás Gergelyt is. A Der Spiegel cikkére a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: olvasta az írást, azonban a külföldi tőke kiszorítása „főszabály szerint nem igaz”. A politikus szerint a magyar kormány korábban már többször is jelezte, hogy van néhány olyan terület, amiben nagyon fontos: ha van külföldi cég, az a magyar gazdaság igényeit szolgálja.
Nagy Márton korábbi nyilatkozatáról Gulyás kijelentette: kizártnak tartja, hogy az így hangzott volna el, és szerinte az egy kontextusából kiragadott gondolat lehetett. A német tőke kiszorítása kapcsán pedig kifejtette: a működőtőke-beáramlás évről évre rekordokat dönt Magyarországon, és mi vagyunk az a kormány – beleértve Nagy Márton miniszter urat is –, amelyik a legtöbbet tett ezért. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar építőanyag-gyártást a kormány az elmúlt években is próbálta segíteni, majd rövid nyilatkozatát az importkitettség megszüntetése kapcsán úgy zárta, a kormánynak mindenképpen van terve arra, hogy csökkentse. Kicsit kritikusan megjegyezve hozzátette: „Volt, ahol jó eredményeket tudtunk elérni, van, ahol ez még várat magára, de mindenképpen van egy ilyen célja a kormánynak.”
A teljes cikkért kattints ide!
—————————————-
Portfolio.hu
Nagy bejelentés az Erstétől: újabb lakástakarék tér vissza a magyar piacra
2023. április 12. 11:15
Az OTP Lakástakarék után két hónappal, májusban az Erste Lakástakarék is újraindul: az ügyfelek két konstrukció, egy 4 és egy 8 éves futamidejű forma közül választhatnak. A Fundamentával együtt így ismét háromszereplős lesz a piac az új értékesítés szempontjából is.
Az Erste Lakástakaréknál májustól ismét lehet lakástakarékpénztári szerződéseket kötni. A befizetések után járó kamatbónusz
A teljes cikkért kattints ide!
—————————————-
Infostart.hu
Aggasztó jel: az egekbe ugrott a felszámolások száma
2023. április 5. 21:42
Ráadásul az amúgy is rossz tendenciát hozó 2022-es év vége szörnyű volt. Az építőipar a legrizikósabb szektor.
Majdnem kétszer annyi felszámolási eljárás indult magyarországi székhelyű vállalatokkal szemben 2022-ben, mint egy évvel korábban – derül ki a Coface nemzetközi hitelbiztósító elemzéséből. Továbbra is az építőipar számít a legrizikósabb szektornak, a legstabilabb pedig az agrárium – összegezték. Az autóipari vállalatok körében 795 felszámolást kezdeményeztek 2022-ben, míg 2021-ben csak 324-et. Az ágazat igazi vesztesei részben az úgynevezett első körös, általában nemzetközi cégcsoporthoz tartozó, ezáltal védettebb beszállítók, de még inkább a második körös, gyakran önálló alkatrészszállítók – áll a Coface elemzésében.
