Nemrég jelentette be a döntéshozó az éves szaldós elszámolás megszüntetését. Lengyelországban és Hollandiában történt már ilyen, de ott felmenő rendszerben, csak az új szerződésekre vonatkozik az új elszámolási mód, sőt Hollandiában még haladékot is adtak. Ott a meglevő szerződések még hosszú évekig ketyegnek, lehetővé téve a beruházás megtérülését az eredeti kalkulációk szerint.
A szaldós elszámolás fokozatos kivezetése Hollandiában az eredeti tervek szerint; forrás: zonnefabriek.nl
Ha hihetünk az elhangzottaknak, akkor nálunk az átállás totális és azonnali lesz 2024. január 1-jén, visszamenőlegesen borítva a megtérülési számításokat – de persze várjuk meg a hivatalos forrást a részletekkel. Kelletlen várakozás ez, hiszen a sötétben tapogatózunk.
Mi az, amit mégis tudhatunk?
1. Ha havi szaldóra állítanak át, akkor a mérleg nagyon függ attól, hogy milyen a fogyasztásunk éves eloszlása.
Ha nyáron fogyasztunk sokat (pl. klíma, öntözőszivattyúk), akkor a helyzetünk alig változik.
Ha télen fogyasztunk sokat (pl. hőszivattyú, elektromos fűtés), az komoly csapás, hiszen nyáron a fölös termelésünket szinte ingyen veszik át, télen viszont teljes áron adják vissza. Ez a lehető legrosszabb.
Ha egész évben egyenletes a fogyasztásunk (pl. elektromos autó vagy bitcoin bányászat), akkor a kettő között, ami még mindig nagy érvágás.
2. Aki jövőre már bruttó elszámolásba kerül vagy arra köt szerződést, annak a sorsa a leendő új tarifától függ. (A bruttó elszámolás lényege, hogy minden fogyasztást kiszámláznak, minden termelést kifizetnek. A villanyórák ehhez negyedórás bontásban rögzítik az adatokat.)
Ha azon az áron vennék át az áramot, amennyiért átlagosan kapjuk, akkor ugyanott volnánk, mint az éves szaldóval. Milyen szép is volna!
Ha azonban a mostani átvételi tarifát alkalmazzák, akkor semmi értelme hagyományos napelemet telepíteni. (Napközben egy átlagos háztartás a termelt energiának mindössze 25–30%-át tudja elhasználni, ez nagyon tudatos fogyasztás mellett sem szokott 50%-nál több lenni.) Erre megoldás lehet egy energiatárolós hibrid rendszer, ami a napi kiegyensúlyozást elvégzi, de az akkumulátor költsége miatt ennek eleve hosszabb a megtérülési ideje.
Ha az átvételi ár valahol a kettő között lesz, akkor a napelem pénzügyi mérlege is ennek megfelelően alakul, a konkrét érték ismeretében tudunk megtérülést számolni.
Mi történik most a napelemes piaccal?
A lakossági telepítések száma várhatóan töredékére zsugorodik. Sok kivitelező is kiszáll vagy csődbe megy, ez a folyamat már javában zajlik. Mi az Akkernél a szigetüzem irányába fordultunk, azt kevésbé érintik a szabályozás változásai. Amikor megtudtuk például, hogy mégsem legalizálják az erkély napelemet, létrehoztuk az Ecoflow kompakt szigetüzemű csomagjainkat, melyek hasonló teljesítményűek, de engedélymentesek, mivel nem csatlakoznak a közművi hálózatra. Hibrid rendszerünk is telepíthető szigetüzemben, és még idén tovább bővítjük a kínálatot egy köztes méretű rendszerrel.
Mi zajlik a hálózati oldalon?
Ott már dolgoznak megoldásokon a napelemes termelés és a hálózati feszültség jobb szabályozására (pl. IVR, OLTC). Az EU 1,1 milliárd eurót adott a termelés kiegyensúlyozására, nagyméretű akkumulátoros tárolók létesítésére. Az inverterek képességei, központi szabályozhatósága is fejlődik. Előbb-utóbb összeérnek majd a fejlesztések, és akkor véget ér a küzdelem, a lakossági napelem többé nem a hálózat ellensége lesz, hanem annak szerves része.
Frissítés: a szeptember 5-i hírek szerint a meglevő szerződéseket vélhetően mégsem fogja érinteni a változás és a havi szaldó nem kerül bevezetésre.