Interjú Endrődi Ferenccel, az Akker-Plus Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével a cégről, szeretetről, építőiparról, vallásról.
Amikor CSOK a családnak címmel sajtótájékoztatót tartott a HufBau-Akker, az építőipari cégcsoport vezetője olyant mondott, ami nem sok, több milliárdos forgalmú cég tulajdonosának száját hagyja el: „Meghirdetem a Szeretet Forradalmát!” Az első meghökkenést egy interjú követte, melyből megtudtuk, hogy Endrődi Ferenc valóban komolyan gondolta, amit mondott, és az új marketingstratégia alapját már rég letette.
Endrődi Ferenc ügyvezető (balra) és Zsikla Tamás cégvezető (jobbra) a Hufbau-Akker március 17-i sajtótájékoztatóján a CSOK-ról. Fotó: Bús Csaba, Petőfi Népe.[/caption]
– A világ folyamatosan változik, a fejlődés megállíthatatlan, de egy dolog biztosan nem változott: hogy az ember, aki mindezek előidézője, a test, a lélek és szellem harmóniájában él. A lényeg a lélekben van, a lelki építkezés a legfontosabb. A szó legnemesebb értelmében magunkat építjük fel. Leszünk, amivé leszünk, minden rajtunk múlik. Én ennek szellemében építem a céget, kezelem partnerként a munkatársaimat, hogy aztán mindezt vásárlóink is érezzék.
– Hogyan jelenik meg ez a szellemiség, amikor egy ügyfél érkezik?
– Mi nem csupán elégedett, hanem lelkes vevőket akarunk! Hozzánk nem minden nap térnek be a vásárlók, mint egy boltba, hanem az életében két-három alkalommal. És olyankor sok pénzt költenek. Tudjuk, hogy keményen megdolgoztak ezért, és ezt értékeljük is. Nem egyszerűen azért vagyunk, hogy kiszolgáljuk őket, hanem azért, hogy megvalósítsuk az álmaikat. A legfontosabb, hogy ne kudarcként éljék meg az építkezést, hanem azt érezzék, egy csoda részesei. Ettől persze a felelősségünk is nagy. Hiszek abban, hogy ha őszintén és tisztességgel kezeljük, akkor ők elégedettek lesznek, tőlem fognak vásárolni és viszik a jó hírünket.
– Viszik a jó hírüket, és szeretik önöket. Gondolom, a szeretet forradalma ennél sokkal többet jelent.
– A kiskőrösi templom plébánosa. Attila atya mondta egy példabeszédében, milyen jó lenne, ha láthatna olyat Kiskőröstől Kiskunhalasig, hogy az óriásplakátokon nem termékek és árak jelennek meg, hanem a szeretet. Boldogan kiáltottam fel, igen, ez illeszkedik az én elképzelésembe! Így született meg a „Szeretet Forradalma” a szeretetplakátokkal és különböző üzenetekkel: Otthon, szeretet, bizalom, a képen egy család. Hű társ az otthonteremtésben, kutyaól sok vidám kutyával. I love otthonépítés, üzenet a fiataloknak. És a CSOK a családnak. Nem termék, hanem egy-egy üzenet, amit képviselünk ezzel a kampánnyal.
– Miben gyökerezik ez a vállalkozóktól kissé szokatlan életérzés, üzleti felfogás?
– Mint mondtam, hiszek abban, hogy mint testet, úgy a lelket és a szellemet is táplálni kell. A lelkünk tápláléka a szeretet, és a szeretet egyik legszebb gyümölcse a bizalom. Én pedig ezt a bizalmat nagykanállal mérem! Vannak könyvek, melyekből minden reggel olvasok gondolatokat, és ezek töltenek fel az adott napra. A Szeretet Forradalma például Böjte Csaba könyvéből eredeztethető, de forgatom a Bibliát, és olvasok Ferenc pápától is. A legnagyobb hatással Herbert Madinger „Szüntelenül imádkozzatok” című könyve volt rám. Ez a mű ugyanis vallásos emberből hitéből élő emberré tett. Rengeteget segített, a válság idején, amikor egy húszéves cég és száz ember sorsáért voltam felelős, és megmutatta, hogyan menjek tovább. Megváltoztatta a hitemet és gondolkozásomat. Megkerestem a kiadót, és a második kiadását már én szerveztem és gondoztam a kiadását. 1500 példányt osztottam szét a régiómban, főként diákoknak.
– Ez egyfajta misszió az ön számára?
– Mindenki szabad akaratú ember, és el tudja dönteni, mi a jó neki. Én egy értékrend mellett teszem le a voksot abban a körben, ahol arra szükség van. Nem hivalkodva beszélek róla, hanem megélem. 125 munkatársamból 8-10 tudja, milyen mélyen élem meg a vallást. Ők igazából a szellemiséget érzik az egészből. Ha valakit felveszek a céghez, és kezet fogok vele, attól kezdve felelősséget érzek iránta. Mert benne látom a cég működésének biztosítását, fejlődését. Ezt vallom. Egy cég nem fentről lefelé épülve működik, hanem egymás mellett, egymásért. Képletes, de igaz, hogy itt egymás kezét meg lehet fogni. Az összefogás és az átadás jelképe ez, hogy egymásra vagyunk utalva. Egymás erősítése, elfogadása nagyon fontos. Minden a szeretetre épül, minden ember, az ateista is, a szeretet törvényei szerint lesz megítélve.
– Szeretet van, vita nincs?
– Szakmai viták kell, hogy legyenek, hiszen segítik a fejlődést. De morális vitáknak nincs helye. Az elfogadás nagyon fontos, a szeretet forradalmának ez is egy építőköve. Erre tanítom őket. Hiába jó valaki szakmailag, ha emberileg nem tud beilleszkedni a közösségbe. A cégem közösségekből, egységekből áll, nagyon komoly szakmai képzés és csapatépítés folyik. A fentről jövő kezdeményezések eredménye, hogy ma már önmaguk is igénylik a közös programokat. Például a kecskeméti telepen a fiúk eljárnak együtt focizni, gyakran a lányok is közösen járnak kikapcsolódni.
– Mit jelent az ön számára a vallás, mely tulajdonképpen egy láthatatlan, masszív alapja életének, munkájának, kapcsolatainak?
– A vallás ott kezdődik, amikor megéled a hitedet. Tulajdonképpen minden ott kezdődik, amikor megélsz valamit, amikor már nem virtuális a történet. Az embereknek nyitni kell a gondolkozásukat a változáshoz. Nyitni kell egymás felé. Az ego megöl, a nyitottság gazdagít. Életet lehel beléd, ha nyitott vagy a világ felé. Hiába vagyunk individuumok, csak közösségben tudunk kibontakozni és teljessé válni. Nyitás és előretekintés. Ezek a legfontosabbak. A múltból csak tanulni kell, nem keseregni rajta. Mert egyébként az ember nem tud élni a pillanatnak, és nem tudja megélni az élet apró örömeit.
Az interjú nyomtatott verzióban a Kecskeméti Lapokban jelent meg 2016. március 24-én. Az interjút Csenki Csaba készítette.
