Akár meglévő otthonát szeretné felújítani, akár álomházát tervezi, a tető mindig kulcskérdés építkezésnél. A tető a ház legfontosabb része, hiszen az esztétikus megjelenésen túl védi az épületet, valamint az abban lévőket a csapadéktól, légmozgásoktól nem utolsó sorban a napfénytől. Napelemet, vagy akár napkollektort is telepíthet rá a környezetvédelem és a zöldenergia szellemében, ami extra terhelést jelent. A tetőt alkotó alapanyagoknak állniuk kell a sarat, hogy ellent tudjanak állni a természet erejének és ne rogyjanak össze a rászerelt dolgok miatt. Szerkezetében és anyagában is eltér a ház többi részétől, ami hatással van az épület hőszigetelő képességére. Egy tető leginkább meghatározó jellemzője a hajlásszöge. Ezen jellemző alapján két nagy kategóriát különböztethetünk meg: lapostetőt és magastetőt. Az esős európai kontinensen a magas tetők terjedtek el, míg délebbre, a csapadékhiányos éghajlatú területeken az alacsonyabb hajlásszögű szerkezetek tartoznak a megszokott látképhez.
Magastető
A magastetők legnagyobb előnye a vízelvezetés. Őseinknek nem kellett fizikusnak lenni ahhoz, hogy rájöjjenek, a meredekebb síkról gyorsabban csorog le a víz. A józan paraszti ésszel megalkotott, korai magastetők csak néhány, a felső végüknél összekötözött, közepesen vastag farönkből álltak. Ezeket rendszerint a helyszínen talált gallyakkal, sással és szalmával fedtek be. Eleinte csak lakógödrök fölé építették (a csőszkunyhó is ilyen), később már falakra húzták fel. A későbbiekben már palaköveket is használtak a fedéshez, a gallyakat faragott zsindellyel helyettesítették. Az új, modern anyagok megjelenésével vált a mai is látható cserépfedés jellemzővé.
A mai magastetők szerkezetének alapja már lehet ácsolt faszerkezet, acél, vagy akár vasbeton is. A modern anyagok és az eredetileg egyszerű szerkezet bonyolultabbá tétele nagyobb terek lefedésére is alkalmassá tették ezt a típust. A magastetők átlagosan 15°-nál magasabb hajlásszöggel rendelkeznek, de egy-egy fedési szakaszon ennél alacsonyabbak is lehetnek.
A lejtésszög és a tető alakja földrajzi területtől és kultúrától függően változik. Hazánkban a 40-45º-os tetők a legelterjedtebbek, amelyek tervezésénél szintén számos esztétikai és tervezésbeli kérdés merülhet fel. Például Bács-Kiskun megyében azért ez a legjellemzőbb típus, mert ez a forma a legideálisabbak hőszigetelés szempontjából a sok napsütéses éghajlathoz.
A magastetők legnagyobb előnye, hogy a tulajdonos számos forma közül választhat:
Nyeregtető
NyeregtetőA legtradicionálisabb és legegyszerűbb tetőforma. A legtöbb embernek ez az alakzat ugrik be “ház” szó hallatán. A klasszikus tetőtéri szoba alakját is ez adja. Jól szellőztethető és jól passzol minden környezetbe. A tetőt oromfalak határolják. Ha a tetőtérbe lakórészt tervezünk vagy padlást, ez a legmegfelelőbb választás.
Félnyeregtető
Olyan nyeregtető, amelyet a gerincvonal mentén megfeleztek. Egyetlen tetősíkkal és egy tűzfallal, a végein oromfalakkal határolva.
Sátortető
Négy (vagy öt) há¬romszög alakú tetősíkkal határolt tető, melyek egy csúcsban futnak össze. Hasonlít egy piramisra. Általában négyszög (vagy sokszög) alakú alaprajz fölé szokták építeni.
Kontytető
Olyan nyeregtető, amelynek oromfal felőli végeit háromszög alakú tetősíkok határolják.
Csonka kontytető
A kontyolt tetőrész nem teljes magasságú. Az ereszvonal magasabban van, alatta oromfal határolja a tetőt. Oromzatos kontytető esetén a kontyolt tetőrész a tetőgerinc alatti oromfalakhoz kapcsolódik.
A manzárdtető
Tört felületű tetősíkokkal határolt nyereg-, illetve kontytető. Különleges látványt nyújt és kiváló a helykihasználhatósággal rendelkezik, főleg, ha tetőtér beépítést tervez.
A toronytető
Nagy magasságú sátortető. “Az én házam, az én váram” tartja a szólás. Ezzel a tetőformával kastélyszerű megjelenést kölcsönözhet ingatlanának.
A tető magassá¬ga a szélességi méretnek legalább a 2-3-szorosa.
A kúptető
Tulajdonképpen kör alaprajzú sátortető. Mindenképpen különleges látvány.
A kupolatető
Kör vagy sokszög alaprajzú, íves felületű sátortető.
Mik tehát magastető előnyei és hátrányai?
Előnyök:
• A kiváló csapadékelvezető képessége mellett hatalmas előnye a tetősíkok által létrehozott padlástér kiváló hőszigetelő tulajdonsága.
• A hőszigetelés hatékonysága a padlástér szigetelésével tovább fokozható, amire ha egy kicsivel nagyobb összeget szán, télen-nyáron többet takaríthat meg a rezsiköltségekből.
• Viszonylag kevés pénzből kivitelezhető, mivel építése során nincs szükség drága födémre, könnyű hozzá ácsot találni és egyszerű bádogozni.
• Sokféle forma közül választhatunk.
Hátrányok:
• Nehéz vele kilógni a tömegből, hiszen mindenkinek ilyen van.
• Bonyolult karbantartani, főleg ha rossz anyagokat választ az építéséhez.
Lapostető
A modern, letisztult, minimalista megjelenés úgy tűnik, mintha modern találmány lenne, pedig nem az! Már az ősi perzsa és egyiptomi építészetre is jellemző volt ez a megoldás. Ahol nincs sok csapadék, ott nem igazán kellett foglalkozni a vízelvezetéssel, ráadásul könnyebb volt rá később emeletet felhúzni. Ma már a házak 25%-a lapos tetővel épül éghajlattól függetlenül, ami azért érdekes, mert a lapostetők többségében éppen csak akkora hajlásszöggel (jellemzően 1-2°, de akár 8° is lehet) rendelkeznek, amely még csak-csak elégséges a csapadék elszállításához. Ezeknél a tetőknél könnyen előfordul, hogy a csapadék fennragad a tetőn és mivel nem tud kiabálni, hogy le akar jönni, akár hónapokra is ott maradhat. Ha nem figyel eléggé az alapanyagokra az építés során, könnyen utat talál magának be a házba. Egy jól megtervezett és megfelelően kivitelezett lapostető életében ez nem okoz problémát, mert nem csak a kinézete modern, hanem az alapanyagai is. Ma már ezeknél az épületeknél nem kell aggódnia a megfelelő vízzáróság miatt, ellenben nem biztos, hogy talál majd olyan szakembert, aki megfelelően kivitelezni tudja ezt a tetőt. Ha a tulajdonos nem annyira ragaszkodik a futurusztikus kocka-ház alakhoz, a hatékonyabb vízelvezetés érdekében akár 15° is lehet a dőlésszög.
A lapostető előnyei és hátrányai összefoglalva:
Előnyök:
• Lehet zöldtetője és javíthat a klímán.
• Lehet medencéje a tetőn, órás terasza, menő házibulikat tarthat.
• Nincs faszerkezet, nincs ami szétrohadjon a nedvesség hatására.
• Nyerhet az építmény magasságon.
Hátrányok:
• Drágább megépíteni és könnyebb elszúrni.
• Legalább egyszintes házakon mutat jól.
• Nehéz hozzá szakembert találni.
• Nehéz járhatóvá tenni.
• Ha járhatóvá tettük, könnyebben tönkremegy.
• Bonyolult és költséges megoldani az utólagos hőszigetelését, javítást.
Végső sorban az ízlésén és a pénztárcáján múlik, hogy melyik tetőtípust választja. Ha mindenképp ragaszkodna a futurisztikus formákhoz, akkor lelke rajta, de akármilyen trendin is néz ki a lapostető, anyagilag és hosszú távon nagy valószínűség szerint jobban jár, ha inkább a klasszikus megoldás mellett teszi le a voksát.
