MIÉRT FONTOS? │ Manapság már nem kérdés, hogy a hőszigetelésre mindenképpen szükség van. Alábbi jó tanácsainkból megtudhatja miért jó, ha van, mik a buktatók, illetve azok hogyan kerülhetők el.
Az otthon szent és sérthetetlen, a mi kis kuckónk, természetes, hogy tökéletesen szeretnénk kézhez kapni vagy a meglévőt energiatakarékosabbá alakítani. A szigeteléskor fontos szempont, hogy télen meleg, nyáron hűvös helyre térhessünk haza, illetve az energiafogyasztás minimalizálása sem elhanyagolható.
Nézzük meg, hogy mik a hőszigetelés főbb alapelvei, mikre ügyeljünk a szigeteléskor.

Az első kérdés, hogy hol szigeteljünk?

Az épületek falait kívül és belül is szigetelhetjük. Belső hőszigetelés esetén a téli hidegben a falazat a lakótér felől érkező fűtés hiányában kihűl. Mélyebb rétegeiben a harmatpont alá csökkenő hőmérséklet következtében kicsapódó pára a falszerkezetet átnedvesíti, ami a hőszigetelés leromlását és a falazóanyag fagykárosodását idézheti elő. Emiatt jelentős hatású hőszigetelés csak a falazat külső oldalán alakítható ki.

Mi az a légtömörség és mivel szigeteljünk?

Ha az épület határoló szerkezetein viszonylag akadálytalanul át tud áramlani a levegő, akkor ezzel együtt a belső meleg levegő is „elszökik” a helyiségekből. A hőveszteségnek ez a „módja” sok szempontból független a határoló szerkezetek hőszigetelésének hatékonyságától, mivel más a kiváltó oka. Egyik esetben a belső meleg levegő (télen) eláramlásának a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség a kiváltó oka (a hőmérséklet-különbség a természet törvényei szerint kiegyenlítésre törekszik) – az ilyen hőveszteség sebességét lehet hatékonyan csökkenteni egy jó hőszigeteléssel. Másik esetben a légcsere kiváltó oka a belső és külső tér közötti nyomáskülönbség. Ez akkor kezd egyre látványosabb lenni, amikor odakint feltámad a szél, ami át tud fújni a házon – ha nem eléggé „zárt” például a falszerkezet. Ezt a bizonyos „zártságot” nevezik légtömörségnek. Megoldást jelent, ha a falakat teljes felületükön bevakoljuk. A vakolat egyszerre „tömíti el” a falazóelemek illesztési hézagjait, és javítja fel a porozitásból adódó gyengébb légtömörséget. Vakolatra ideális esetben kívül-belül, de legalább a fal egyik oldalán szükség van!

Új épületek esetében a megfelelő kötő- és vakolóanyagok kiválasztásával már mód van a hőszigetelés optimalizálására. A tervezésnél ezt figyelembe kell venni. Mások az alapfeltételek a régi épületek esetében, hiszen ekkor az építészeti megoldásokat, a felhasznált anyagokat és a falak hőszigetelőképességét nagyrészt adottnak kell tekintenünk. Ezek az adottságok a kiválasztott szigetelési eljárást is befolyásolják. A régi házak utólagos hőszigetelése szinte minden esetben újabb vakolatréteg(ek) felhordását is jelenti. A külső szigetelésnek háromféle módja lehetséges: a falon kívülre elhelyezett hőszigetelő rendszer; hátulról kiszellőztetett hőszigetelő külső burkolat; valamint két rétegű fal esetén az utólag beépített magszigetelés. Ez a módszer elsősorban vakolt, sima falak esetében használható.

A hőszigetelő rendszereknek két változata terjedt el: a polisztirolos és az ásványgyapotos rendszer. Mindkettőnek meg van az előnye! A polisztirol hőszigetelő tábla alapú rendszernek egyik nagy előnye, hogy a fajlagos anyagköltsége általában kisebb, mint az ásványgyapotosnak. Mellette érvként szolgál az is, hogy egyszerű és gyors kivitelezést tesz lehetővé, ezért szeretnek a kivitelezők is ezzel dolgozni és ezért található a piacon is ebből a legnagyobb választék. A páraáteresztő képességük ugyan alacsonyabb, mint az ásványgyapotos rendszeré, de hőszigetelő képessége kiváló. Minden pozitív tulajdonság ellenére, azonban a páraáteresztésük nem olyan jó, mint az ásványgyapotos rendszeré. A levegővel közel azonos páraáteresztő képességű, természetes alapanyagú ásványgyapotos rendszer hátránya azonban a viszonylag magasabb ár. Az ásványgyapotos rendszer alkalmazása abban az esetben kerül előtérbe, amikor szigorúbb tűzvédelmi előírásoknak kell megfelelni, vagy akkor, amikor új épületek építésekor, az építési nedvesség szabad távozását kell biztosítani. Illetve az ásványgyapotos rendszer léghanggátlása (hangszigetelése) a legjobb.

A hőszigetelés alapjai

Fontos, hogy a szigetelési munkák megkezdése előtt a fal és a vakolat száraz legyen. Ez különösen akkor fontos, ha a lábazatnál és a föld közelében az elégtelen szigetelés nedvesség kialakulásához vezetett. Ha a falak nedvesedése az elégtelen szigetelés miatt lecsapódó párára vagy a záporeső okozta károkra vezethető vissza, ezek könnyen megszüntethetők. A falakon keletkezett repedések megszüntetésekor arról is gondoskodnunk kell, hogy újabbak ne alakulhassanak ki. Meg kell vizsgálni, hogy az alapvakolat elég szilárd-e. A szigetelőlapokat ragasztótapasszal erősítik a falra, valamint ezeket a rendszerhez és a fogadófelülethez megfelelő dübellel is minden esetben rögzíteni kell. Ezekhez a gyártók a helyszínen kihúzópróbát biztosítanak. A fal nagyobb egyenetlenségeit mész-cement alapvakolattal kell kiegyenlíteni. Erre a ragasztótapasz nem alkalmas. Továbbá a vakolatlan felületeket is be kell vakolni (tűzvédelmi és hőtechnikai szempontokból) a szigetelés elhelyezése előtt. A lapokat légmentesen, szorosan egymás mellé ragasztótapasszal helyezik fel pont-perem módszerrel (a táblákat mezőben három ragasztási ponton és az élek mentén kell ragasztani, és a ragasztási felületnek legalább a tábla falhoz csatlakozó felületének 40 százalékát kell adnia). A fél táblánál kisebb méretű lapokat a felragasztáshoz annak teljes felületén ragasztótapasz réteggel fedik fogazott glettvas segítségével. Az EPS lapoknál ezután a táblák esetleges egyenetlenségeinek csiszolása következik. Az ásványgyapot tábláknál ez nem lehetséges, ezeket az egyenetlenségeket a vastagabb ágyazóréteg felhordása kiküszöböli.

A dübelezés és a dübeltárcsák glettelése után a felületre egy ágyazóréteget visznek fel, amibe egy minimum 145 g-os lúgálló üvegszövethálót ágyaznak olyan vastagságban, hogy a hálót teljesen elfedje az ágyazótapasz. A fedőréteg felhordása előtt felvisznek még egy közbülső réteget az ágyazótapaszból. Minél vastagabb ez a réteg (az ajánlott maximális vastagságig), annál tökéletesebb lesz a fedővakolat felhordása és struktúrája. A vakolatalapozót teljes felületen hordják fel és a teljes száradás után következik a fedőréteg kialakítása.

Az épület színének kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy a sötét színek mindig jobban felmelegszenek, ezért a kiegyenlítettebb hőmérsékleti viszonyok miatt elsősorban a világos színeket javasoljuk, illetve mindig pontosan tartsuk be a gyártó előírásait!

Összeségében mindenképp megéri szigetelni házunkat, hiszen elsősorban csökkenteni tudjuk költségeinket, másodsorban pedig környezetünket is megóvhatjuk. Legyünk tudatosak, válasszunk megfelelő alapanyagot és kivitelezőt.

Források:
https://www.epitemahazam.hu/a-legtomorseg-szerepe/
http://www.tivadarkft.hu/nyaron_huvos.htm
https://kreativlakas.com/kellemes-otthon-epitese/a-haz-meleg-ruhaja-a-hoszigeteles-fontossaga/
https://cdnmedia.mapei.com/docs/default-document-library/hoszigeteles.pdf?sfvrsn=1a6c407b_0

További cikkek a témában