2023-05-11 | A mai rohanó világban a stressz egyre inkább az életünk részévé válik, sőt, bizonyos szakmákban csak akkor lehettünk sikeresek, ha kellőképpen agyonhajszoltuk magunkat. Aki nem terheli túl magát, nem válaszolt az esti leveleire és nem ellenőrizi még hétvégén is az emailjeit, az lehet, hogy nem is dolgozik eléggé hatékonyan?
Érdemes azonban különbséget tenni a munkahelyi stressz, mint életünk természetes velejárója és a szorongás között. Mert míg az előbbit akár pozitívan is felfoghatjuk, „kvázi” teher alatt nő a pálma, ugye…addig a második negatívan befolyásolja a dolgozók munka és persze munkahely iránti elkötelezettségét is, ami előbb utóbb ahhoz vezet, hogy először csak úgy szép lassan kivonják magukat a munka alól, aztán hogy telik múlik az idő fel is mondanak.
A Gallup által végzett kutatásból 2020-ban még az látszik, hogy a megkérdezett munkavállalók 36%-a elkötelezett a jelenlegi munkahelye iránt, míg 14%-ukra ez nem jellemző. 2021-ben már rosszabb az arány. A megkérdezetteknek csak 34%- vallotta magát elkötelezettnek, és 16% állította ennek az ellenkezőjét. Ennek a tendenciának szerintünk az egyik oka lehet a munkahelyi szorongás és stressz növekedése.
Nah, de most akkor melyik is a probléma? A szorongás vagy a stressz? Mit jelent az egyik és mit jelent a másik?
Szóval, a stressz. Nyilván millió definíciója van, de talán maradjunk a legegyszerűbbnél, ami mindenki számára érthető úh. egy szóval: fenyegetettség. Azaz potenciális veszélye annak, hogy a felmerülő helyzetet nem fogod tudni kezelni és/vagy megoldani. Tehát: felborul az egyensúly.
Persze a stressz lehet pozitív, motiváló is, sőt néha egyenesen örömteli (emlékszel még az egyetemi vizsgahelyzetekre vagy mondjuk amikor az első saját lakásodba költöztél). A stresszt kiváltó tényező (a stresszor) önmagában lehet külső (sodródik feléd autó az autópályán), belső (nem mersz sötétben az erdőben kószálni), valós (TÉNYLEG mindjárt a fejedre esik az a tégla) és képzelt (amikor azt hiszed, hogy utál a kollégád).
Van tehát a stressz és a stresszhelyzet, amire a testünk az evolúció során már kifejlesztette a megfelelő választ. Ezzel szemben a szorongás egy életünk során tanult reakció – igen, a stresszre adott reakció. A szorongásos zavarok (pánikbetegség, generalizált szorongás, poszt-traumás stressz-szindróma, kényszerek, fóbiák) nagyon leegyszerűsítve a stressznek olyan belső megtapasztalásai, amik valós stresszor nélkül is, hosszú távon fennmaradnak, annak minden túlzó biológiai és fiziológiai tünetével együtt. A szorongás tehát egyáltalán nem motiváló, örömteli vagy jó.
A Gallup “A globális munkaerő helyzete” című tanulmánya szerint 2021-ben a munkavállalók 44%-a állította, hogy szorong a munkahelyén, ami felülmúlja a COVID-19 2020-as 43%-os csúcsát, és jelentősen meghaladja a 2014-ben mért 33%-ot.
A munkavállalók élete tehát stresszesebb mint valaha, ezért aztán a fizikai és mentális jólétüket úgy védik, hogy olyan munkahelyeket keresnek, ami nem egy újabb stressz-faktort jelent, hanem összhangban van az egészséges, boldog és nyugodt élet iránti törekevéseikkel.
Ha vezetőként meg akarjuk tartani az alkalmazottakat, akkor foglalkoznunk kell a munkahelyi stressz csökkentésével, hogy az előbb-utóbb nehogy szorongáshoz és Quiet Quittinghez vezessen.
Jön is a következő kérdés, ugye jó-jó, csökkentsük a munkahelyi stresszt, de hogyan? Mik azok a tényezők, amik stresszelhetik a munkavállalóinkat?
A szakirodalom két részre szokta bontani a munkahelyi stresszfaktorokat.
Vannak a munka tartalmával kapcsolatosak (a cikkben most elsősorban nem ezekről lesz szó). Ide sorolhatunk minden olyan tényezőt, ami a munka tartalmával kapcsolatos stresszhelyzetet teremthet, pl. a monotonitás, a feladatok értelmetlensége, a rendkívüli munkaterhelés és nyomás alatti nagy munkatempó, a tervezhetetlen munkaidő vagy a döntéshozatalban való részvétel hiánya.
A másik csoportba a munkakörnyezettel kapcsolatos stresszfaktorok tartoznak úgy, mint a munkahelyi bizonytalanság, az előléptetési lehetőségek hiánya, a tisztázatlan vagy tisztességtelen teljesítményértékelési rendszer, a nem egyértelmű szerepek a munkában és a szervezetben. De a sokan ide sorolják a következetlen, nem támogató vezetőt és a rossz interperszonális kapcsolatokat is (ez utóbbi a kutatások szerint a stresszbetegségek mintegy egyharmadáért felelős).
A következetlen, kiszámíthatatlan vezetővel szemben egy Dale Carnegie tanulmány alapján a munkavállalók 50%-a bizalmatlan és csupán 40%-uk bízik meg a felsővezetésben. A munkavállalók nap mint nap küzdenek a munka-magánélet egyensúlyának fenttartásával és ha ez nem sikerül, azért leginkább a közvetlen feletteseiket teszik felelőssé.
Vezetőként tehát érdemes odafigyelni az alábbiakra:
• Érthető, világos kommunikáció: A pontatlan kommunikációból származó félreértések egyértelműen szorongáshoz vezetnek. Mikor nem vagy benne biztos, hogy jól értetted mit mondott a másik vagy milyen választ vár tőled, akkor nyilván nem érzed magad jól a bőrödben, hisz nem tudod mit is kéne csinálnod pontosan. A Grammarly 2022-es felmérése alapján a vezetők 93%-a szerint “a jó kommunikáció a vállalat alapja”, mégis 72%-uk azt nyilatkozta, hogy a beosztottak nehezen kommunikálnak egymással, és becsléseik szerint hetente 7,47 órát veszítenek a rossz vagy félreérthető kommunikáció miatt. A munkahelyi stressz csökkentésének első lépéseként kommunikáld a feladatokat, a célokat és az elvárásokat érthetően, világosan és barátságosan!
• Az empátia hiánya: Azok a munkavállalók, akik nem érzik úgy, hogy vezetőik támogatják vagy meghallgatják őket, sosem lesznek igazán elkötelezettek. A munkavállalók napjuk nagy részét a munkahelyükön töltik, mint egy „második család”, szokták mondani… Törekedj rá, hogy barátságos, bizalomkeltő munkakörnyezetet teremts! Attól, hogy megpróbálod megérteni valakinek a problémáját és emberségesen bánsz vele, még nem leszel „gyengekezű” vezető…sőt!
• Mikromenedzselés: amikor mindent te akarsz megmondani, még azt is, hogyan írjon meg valaki egy emailt. Ez nagyon frusztráló a munkavállalók számára, hiszen így nem érzik azt, hogy megbízol bennük vagy, hogy tartod őket annyira, hogy egyedül is meg tudnak oldani egy basic feladatot. Ne csináld! Hidd el, hogy ha felvettél valakit egy bizonyos pozícióra, akkor képes lesz rá, hogy teljesítse az elvárásokat!
• Nem megfelelő képzés: Ha a munkavállalók hibásan végzik el a rájuk bízott feladatokat, annak lehet, hogy a nem megfelelő képzés az egyik oka.
Kérdezd meg tőlük, miben szeretnének fejlődni és támogasd az ilyen jellegű törekvéseiket!
A munkahelyi stressz csökkentésének számos módja létezik, mi most összeszedtük, hogy az amerikai kommunikációs szakértő, Dale Carnegie szerint melyik a négy legfontosabb:
1. Érthető kommunikáció:
Figyelj oda, hogy szóban és írásban is érthetően, tisztán, világosan fogalmazz! Mielőtt elküldenél egy válasz e-mailt ellenőrizd le, hogy tényleg megválaszoltad-e az összes feltett kérdést. Gondolod át, hogy minden szükséges információt átadtál-e a beosztottjaidnak ahhoz, hogy tökéletesen tudják elvégezni a rájuk bízott feladatokat! Tervezd meg a kommunikációd és hidd el, a hatás nem marad el!
2. Empátia:
Egy vezetőnek, menedzsernek – bárkinek, akinek közvetlen beosztottjai vannak – muszáj empatikusnak lennie és döntéseit, illetve azok következményeit az alkalmazottak szemszögéből is vizsgálni. Az empátia az érzelmi intelligencia része, és van egy jó hírünk, fejleszthető! Ha a munkavállalók úgy érzik, hogy megbecsülik, meghallgatják és megértik őket, akkor pszichésen nagyobb biztonságban érzik majd magukat és nem kezdenek másik munkahelyet keresni.
3. Döntési jogkörökkel történő felruházás:
Menedzserként te döntöd el, hogy milyen jogkörökkel ruházod fel az alkalmazottakat. Ha a dolgozóknak megengeded, hogy bizonyos kérdésekben önállóan is döntsenek, akkor ettől megbecsültnek és magabiztosnak érzik majd magukat, ennek köszönhetően sokkal kreatívabbak és motiváltabbak lesznek. Te pedig végre elfelejtheted a mikromenedzselést és elgondolkozhatsz rajta, hogy a felszabadult időt esetleg saját magadra fordítva, hogyan válhatsz még jobb vezetővé!
4. Személyes és szakmai fejlődési lehetőségek:
Egy McKinsey tanulmány becslése szerint 2030-ra nyolc országban 100 millió munkavállalónak (azaz minden 16. munkavállalóból 1-nek) új foglalkozás után kell néznie a megváltozott munkaerőpiaci igények miatt. A képzési lehetőségek biztosítása hozzájárul ahhoz, hogy munkavállalók magabiztosnak érezzék magukat és ne féljenek az új feladatoktól. A Capterra kutatásában részt vevő HR-vezetők 87%-a szerint a munkavállalók képzése 2023-ben elengedhetetlen lesz, ha meg szeretnéd tartani azokat, akik tehetségesek! Ha beosztottjaidnak lehetősége van a tanulásra, nem fognak azon stresszelni, hogy vajon jól végzik-e el a rájuk bízott feladatokat.
Legyél akár felsővezető, akár menedzser, tréningjeinken megtanulhatod, hogyan szabadulj meg a kényszeres mikromendzseléstől; hogyan kommunikálj mindenki számára érthető módon és végső soron segítsenek abban is, hogy csökkenteni tudd a munkahelyi stresszfaktorokat is!
